Kevéssé ismert, hogy az álmok hajójáról valójában nagyon kevés eredeti fénykép készült. A pompás belső tereket és fedélzeteket megörökítő üveglemezekről a múlt kísérteteként elevenedik meg előttünk a Titanic.
A White Star Lines hajózási társaság büszkesége, az RMS Titanic, korának legnagyobb és elsüllyeszthetetlennek tartott óceánjárója 1912. április 10-én délben futott ki első útjára Southamptonból. A luxusgőzös nagy hírveréssel beharangozott első kifutásáról készültek felvételek, sőt egy rövid mozgófilm is, ám az óceánjáró végzetesnek bizonyult útjáról már sokkal kevesebb eredeti fotódokumentum maradt fenn. A Titanic rövid pályafutása egyszerűen nem adott lehetőséget arra, hogy nagyobb mennyiségű fényképfelvétel készülhessen az első útján, 1912. április 15-én hajnali 2 óra 20 perckor hullámsírba merült luxusgőzösről.
A hajóról készült egyetlen fennmaradt, átfogó és autentikus képsorozat egy ír jezsuita szerzetes, Francis Patrick Mary Hegarty Browne (1880–1960) hagyatékából került elő. Browne atyát nagybátyja, Queenstown (ma Cobh, Írország) püspöke fizette be jutalomként a Titanic első útjára, a Southampton–Cherbourg–Queenstown útvonalon. Browne atya menetjegye az első osztályra szólt, és a fényűzően berendezett A24-es kabinban szállásolták el.
A fiatal pap szenvedélyes amatőr fotós volt, így természetesen erre a rendkívüli útra is magával vitte a fényképezőgépét. Mint első oszályú utasnak, bejárása volt az óceánjáró legfényűzőbb helyiségeibe is. Browne atya 1912. április 11-én, délután fél egykor szállt ki az utolsó kikötőhelyéről, Queenstownból New York felé kifutni készülő Titanicról.
Az átrakó gőzös fedélzetéről Francis Browne készítette a történelem legutolsó ismert felvételét a horgonyát éppen felszedett, és a nyílt tenger felé haladó Titanicról. Az óceánjáró elsüllyedése után természetesen azonnal felértékelődtek Francis Browne felvételei. Az 1910-es illetve 20-as években több, a Titanic tragédiájával foglalkozó újságcikk is közölt képeket Browne atya kollekciójából, azonban a teljes Titanic-gyűjteménye csak jóval a halála után vált hozzáférhetővé.
Francis Browne páratlan értéket képviselő felvételeinek gyűjteménye a későbbi évtizedekben a feledés homályába merült. A kincset érő kollekciót csaknem negyed évszázaddal Browne atya halála után, 1986-ban egyik rendtársa, Edward E. O'Donel jezsuita szerzetes fedezte fel a dublini rendházban őrzött személyes hagyatékában. Az üveglemezekre rögzített képek feldolgozásában több elismert Titanic-kutató, köztük Robert D. Ballard, a roncs felfedezője is közreműködött.
Browne atya képei között találjuk például az egyetlen fennmaradt eredeti fotót a Titanic rádiósszobájáról, a híres első osztályú étteremről, vagy a díszes dohányzószalonról és a tornateremről. De ugyancsak a jezsuita páter hagyatékából került elő az Edward J. Smith kapitányról életében utoljára készült fennmaradt fényképfelvétel is. Francis Browne Titanicról készített kollekciója közel 1000 felvételből áll. A Titanic kutatásában felbecsülhetetlen segítséget jelentő Browne-féle kollekciót Dublinban, az Irish Picture Libraryban őrzik.
Az első osztály étterem a Titanicon, az Edward-kor pompája jellemezte, 1912.
Hugh Walter McElroy a stewardok főnöke Smith kapitány társaságában, a Titanic fedélzetén, 1912.
Forrás: vintagenewsdaily, wikipédia, origo
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése