Ho Si Minh-város (korábbi nevén Saigon) Vietnám legnagyobb városa, az ország déli részén, a Saigon folyó partján található.
Prey Nokor néven Kambodzsa legfontosabb kikötője volt, míg a vietnámiak el nem foglalták a 16. században.
A települést valószínűleg az 1. és a 6. században mint halászfalut alapították a khmerek. A Funan Birodalom része volt.
Később nagy kereskedelmi központ lett, kínaiak, indiaiak, malájok kereskedtek itt.
A franciák 1859. február 17-én érkeztek a vidékre. 1891-ben megépítették a postát. A városba misszionáriusok érkeztek. 1862. június 5-én Saigon lett Indokína fővárosa. A kaucsuk és a rizs termesztése kezdődött el ekkor.
1941. július 28-án a japán csapatok megszállták Indokínát. 1945. augusztus 19-éig. A Viet Minh ekkor kezdett el harcolni a japánok ellen, és 1945. szeptember 2-án Hanoi lett a vietnámi főváros.
A franciák ellen folytatott indokínai háború (1946–54) nyomán Vietnám két részre szakadt. A déli rész 1949–54 között átmenetileg Vietnám Állam (État du Viêt Nam) néven létezett a Francia Unió részeként, Saigon fővárossal.
1954-től Saigon – genfi konferencia nyomán megalakult – Dél-vietnámi Köztársaság fővárosa volt. A vietnámi háború végén, 1975. április 30-án az észak-vietnámi hadsereg és a Vietkong csapatai elfoglalták, azóta az egyesült Vietnám része.
1976. július 2-án változtatták nevét Saigonról a jelenlegire, Hồ Chí Minh észak-vietnami elnök neve után.
Forrás: wikipédia, vintag.es
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése