Utazás a múltba.: A Kimberley gyémántbánya a 19. század végén

2021. szeptember 12., vasárnap

A Kimberley gyémántbánya a 19. század végén

1866-ban Erasmus Jacobs egy apró ragyogó kavicsot talált az Oranje partján, a Hopetown közelében fekvő de Kalk farmon, amit apja a helyi Griquaktól bérelt. Megmutatta a kavicsot az apjának, aki aztán eladta. A kavicsot Jacob by Schalk van Niekerk vette meg, aki később tovább is adta. A kavicsról bebizonyosodott, hogy egy 21,25 karátos (4,25 g) gyémánt, amely a későbbiekben Eureka néven vált ismertté. Három évvel később Schalk van Niekerk újabb de Kalk környékéről származó követ adott el, a Dél-Afrika Csillagát, amelyért 11 200 fontot kapott. A követ a londoni piacon újból értékesítették, ezúttal 25 000 fontért.

1871-ben, egy még ennél is nagyobb 83,5 karátos (16,7 g) gyémántot találtak a Colesberg Kopje lejtőin, a De Beers testvérekhez tartozó Vooruitzigt farmon. A drágakövet Esau Damoense (vagy Damon), a talajkutató Fleetwood Rawstone "Vörös Sapkás" csapatának szakácsa fedezte fel, miután büntetésből ásni küldték a Colesberg Kopje-re. Rawstone elvitte a közeli ásatások hírét a De Beers testvéreknek - az ő érkezése hozta mozgásba "New Rush"-t, ahogy a helyet újonnan hívni kezdték. A hajsza a gyémánt után ugyanis eszeveszett volt. Egy hónapon belül 800 parcellára (30 láb × 30 láb) osztották a dombocskát; amelyen két-háromezer ember dolgozott kétségbeesetten.

A bányászok ezreinek érkeztével a domb fokozatosan eltűnt, majd a Nagy Lyuk néven vált ismertté; hivatalos nevén Kimberley Mine. A bányászat 1871 július közepi kezdetétől 1914-ig 50 ezer bányász mélyítette a lyukat csákánnyal és ásóval, ezzel 2722 kg gyémántot hoztak felszínre. A Nagy Lyuk 17 hektáron terül el, 463 méter szélességben. Az évek alatt 240 méter mélyre ásták, ám ezt követően törmelékkel részlegesen feltöltötték, aminek következtében a mélysége 215 méterre csökkent. A Lyuk alján 40 méter magasságban gyülemlett fel a víz, így csak 175 méternyi mélységben látható. A felszín alatt a Kimberley bányát tovább művelték, egészen 1097 méteres mélységig. A népszerű helyi mítosz azt állítja, hogy ez a legnagyobb kézzel ásott lyuk a világon, azonban a Jagersfontein Bánya úgy tűnik tartja a rekordot.

A területen összesen öt hatalmas lyukat ástak, követve a városról elnevezett kimberlit kürtőket. A kimberlit egy gyémántokat tartalmazó kékes színű magmás kőzet, amely a sárga talajréteg alatt helyezkedik el. A legnagyobb bánya, a Kimberley Mine 1914-ben zárt be, további három lyuk - a Du Toitspan, a Wesselton és a Bultfontein pedig 2005-ben.

A különböző kisebb bányász társaságok összeolvadtak, létrejött a Barney Barnato vezette De Beers, valamint a Cecil Rhodes és Charles Rudd vezette The Kimberley vállalat. 1888-ban a két társaság De Beers Consolidated Mines néven egyesült, amely még napjainkban is őrzi monopóliumát a gyémánt piacon. A területen összesen öt hatalmas lyukat ástak, követve a városról elnevezett kimberlit kürtőket. A kimberlit egy gyémántokat tartalmazó kékes színű magmás kőzet, amely a sárga talajréteg alatt helyezkedik el. A legnagyobb bánya, a Kimberley Mine 1914-ben zárt be, további három lyuk - a Du Toitspan, a Wesselton és a Bultfontein pedig 2005-ben.

1873-ra Kimberley becsült lakossága elérte a 40 ezer főt, ezzel Dél-Afrika második legnagyobb, és a régió legnagyobb városává vált. A város gyors gyarapodása részben a tömeges bevándorlásnak köszönhető. A kontinens minden részéből érkező bevándorlókat tárt karokkal fogadták, mert a De Beers vállalatnak szüksége volt az olcsó munkaerőre a bánya működtetéséhez. A pénz másokat is a városba csábított; változatos etnikumú prostituáltakat, akik megtalálhatóak voltak a város bárjaiban és szalonjaiban. Kimberley-t a korlátlan lehetőségek városának tartották.