2021. augusztus 24., kedd

A World Trade Center az 1970-es években.

 A Világkereskedelmi Központ (angolul World Trade Center, WTC) egy eredetileg hét épületből álló épületkomplexum volt New York város Manhattan kerületében. A WTC-t Raymond Hood álmodta meg és vázolta fel futurisztikus művében a Manhattan 1950-ben. Jamaszaki Minoru japán-amerikai építész és segítőtársa, Emery Roth tervezte meg. Legismertebb épületei a 110 emeletes ikertornyok voltak (World Trade Center 1 és 2).

A WTC alapötlete 1962-ben született, majd 1964-ben kezdett konkrét formát ölteni. A központ életre hívásának kiötlője a Port Authority of New York and New Jersey (PA) (magyarul: Kikötői Hatóság) volt, melyet 1921-ben alapítottak. 

Az építkezés 1966-ban kezdődött meg. Az üvegdoboz stílust képviselő tagolatlan épületegyüttes jellemzői közé sorolható a geometrikus osztatok és vertiksíkok, az üvegfalak és az óriási teherbírású gyámoszlopok. A felhőkarcoló acélszerkezete 1971 tavaszán készült el, az első bérlők 1972-ben költöztek be az északi toronyba. 1973 nyarán a déli tornyot is átadták. Alapterülete 6 hektár volt, a tornyok tövében létesített tér kiterjedése pedig meghaladta a 20 ezer m2-t.

A két toronyban és a hozzá kapcsolódó épületekben mintegy 50 ezer, különböző nemzetiségű ember dolgozott. Nagy tudású szakértők, üzletemberek és pályakezdők kötöttek naponta ezerféle üzletet. Látogatóként mintegy 200 ezren fordultak meg naponta a komplexumban.

A két tornyon kívül a komplexumhoz öt további épület és egy föld alatti bevásárlóközpont tartozott. A hármas számú épületet a Skidmore, Owings és Merrill tervezte és a Marriott szállodalánc hotelje volt, melyet 1971-ben adtak át a Vista Szállodával együtt. A kilencemeletes WTC IV-ben, a Southeast Plaza Building adott otthont az árutőzsdének a szintén 9 emeletes Northeast Plaza Building pedig szállítmányozási cégek, tőzsdeügynökségek, bankok és ingatlanirodák székhelye volt. A WTC VI elnevezést a vámhivatal nyolcszintes épülete kapta. Az összeomló ikertornyok ezeket az épületeket is maguk alá temették.

Az ikertorony kettős hasábja 417 és 415,1 méter magas volt. Az égig érő dobozok oldalai 63 méter szélesek voltak. A két, 110 emeletes épületben 95 lift működött. Az alapzat 20 méter mélyen ágyazódott be Manhattan sziklatalapzatába. Az építkezéshez 200 ezer tonna acélt használtak fel és összesen 4800 kilométernyi elektromos vezetéket fektettek le, hogy ellássák a toronyház napi 80 ezer kilowattórányi áramigényét. A két tornyon 13 ezer, egyenként 50 cm széles ablakot alakítottak ki. Összesen a külső falak burkolása 19 970 négyzetméternyi üvegfelületet vett igénybe. Az alapozásnál 1,115 millió négyzetméternyi földterületet mozgattak meg. New York és New Jersey összekötő helyiérdekű vasútvonalait részben átirányították, metróalagutakat csatlakoztattak be és gyalogos átjárókat építettek ki.

Yamasaki több mint százféle modellt terjesztett elő, amíg a választás az ikertornyot is magába foglaló változatra esett. Az építész szakított a felhőkarcoló építés korábban bevált elveivel és szabályaival, és merőben szokatlan módon alkalmazta a rendelkezésére álló technológiákat és nyersanyagokat. A 63 méter széles homlokfalak acélelemekből és 9×3 méteres, előregyártott modulokból összetevődő rácsozatra kúsztak fel, melyek ellenálltak a heves széllökéseknek és a földrengések okozta rezgéseknek, méghozzá úgy, hogy a megterhelést maguk a külső falak terítették szét és nyelték el.

1993. február 26-án helyi idő szerint 12:17-kor a Világkereskedelmi Központ északi tornyának alagsori garázsában terroristák felrobbantottak egy kb. 680 kg robbanószerrel megrakott kisbuszt. A felrobbanó bombától hatan meghaltak, több mint ezren pedig megsebesültek, és az épületben is súlyos károk keletkeztek: a detonáció mintegy 30 méteres rést ütött 4 alagsori szint betonjában. A terrorcselekményért hat muszlim szélsőségest ítéltek el 1997-ben és 1998-ban, egyenként 240 év börtönbüntetésre.

2001. szeptember 11-én terroristák egyidejűleg négy utasszállító repülőgépet kerítettek hatalmukba az Amerikai Egyesült Államokban. A négy gép közül az első New York-i idő szerint 8:46-kor, a második 9:03-kor a Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba, a harmadik Washingtonban az USA hadügyminisztériuma, a Pentagon épületébe csapódott (ezt eredetileg a Fehér Házba vezették volna bele, ám az utolsó pillanatban a gép tett egy közel 270°-os fordulatot, ezzel a Pentagonba irányítva azt); a negyedik, amelyet valójában akartak a Pentagonnak vezetni a terroristák, Pennsylvania államban lezuhant.

Noha a WTC-t úgy tervezték, hogy felhőkarcolói kivédjék a viharos erejű légköri mozgások és a külső tényezők okozta jelentős roncsolások hatását, a két épület nem tudta feldolgozni és túlélni azt az óriási hőt, amelyet a nekik irányított repülőgépekből kiömlő és lángba boruló 60-70 tonnányi üzemanyag termelt. Az irtózatos hőség kilágyította és leválasztotta a betonelemeket a belső acélvázról és a külső rácsozatról. A forróság következtében az utóbbiak szintén elveszítették ellenállásukat, így végül összeomlottak saját súlyuk alatt, közel 2500 áldozattal.

Kilátás a World Trade Center tetejéről keletre , 1970 évek eleje


A World Trade Center és a kikötő az Empire State Building tetejéről, 1973


 Kilátás a World Trade Center tetejéről, 1974


A World Trade Center az  elhagyatott New Jersey központi állomásról nézve (most a Liberty State Park van itt), Jersey City, 1975


A World Trade Center a Brooklyn sétányról nézve, 1975


A World Trade Center teteje, 1976


A World Trade Center teteje, 1976


 A World Trade Center teteje, 1976


A PATH gyorsvasút bejárata a World Trade Centerben, 1976. január


 A World Trade Center egy hajóból, amely a Battery Parkból indult Szabadság -szobor felé, 1976


Kilátás a World Trade Center tetejéről a Szabadság -szoborra (balra) és New Jersey felé, 1976 telén


Kilátás a World Trade Center kilátóhelyiségéből nyugatra nézve, 1976


Kilátás a World Trade Center tetejéről északra, 1976


Kilátás a World Trade Center tetejéről Brooklyn felé, 1976


Kilátás a World Trade Center kilátóhelyiségéből nyugatra, 1976


A World Trade Center a Hudson folyó felől nézve, 1976


A belváros a World Trade Center tetejéről nézve, 1977


Brooklyn és Queens a World Trade Center tetejéről nézve, 1977


Queens a World Trade Center tetejéről nézve, 1977


A belváros a World Trade Center tetejéről nézve, 1977


A Skyline Tower és a World Trade Center, 1977


A World Trade Center és a Szabadság -szobor, 1978


A World Trade Center, 1978


A World Trade Center ködbe burkolózva, 1978



Forrás: wikipédia, vintag.es

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

San Francisco kínai negyede a 19. század végén.

Az Amerikai Egyesült Államok legrégebbi kínai negyede San Franciscóban jött létre az 1840-es években. A XIX. századi kínai bevándorlók számá...