A Brandenburgi kapu, 1945. május. 1956. szeptember 21-én a berlini városvezetés elhatározta, hogy a városkaput újra felépítik. A heves viták és kölcsönös szemrehányások ellenére Berlin mindkét fele részt vett az újjáépítésben, amely 1957. december 14-én fejeződött be.
Mihail Makarov a Reichstag lerombolt épülete előtt. 1956-ban született döntés arról, hogy az épületet felújítják. 1961 és 1964 között Paul Baumgarten tervei alapján részben helyreállították az épületet, melyben kiállításokat és társadalmi eseményeket rendeztek. Az újraegyesítési ünnepséget 1990. október 3-án a Reichstag épületében tartották, tűzijáték kíséretében. Szimbolikus jelentőségű volt, hogy az egyesült Németország törvényhozása újból a Reichstagba költözzön, ami 1991-re meg is történt.
Berlin lerombolt panorámája.
A második világháború alatt összesen 450 000 tonna bombát dobtak le Berlinre, mely súlyos károkat szenvedett.
Berlin a Vörös Hadsereg 1945 januárjában indított offenzívája során.
Légi felvétel egy felrobbantott hídról a Spree folyón, Berlin. 1945. Május 7.
Il–2 Sturmovik szovjet repülőgépek a szétbombázott Berlin fölött.
Az Alexanderplatz. A területet már csak a háború legvége felé, 1945 áprilisában kezdi bombázni a szövetséges légierő, nagy intenzitással. Majd a Berlini csatában a környék nagy károkat szenved, majdnem teljesen elpusztul.
Egy lezuhant Fw 190 vadászrepülőgép roncsai a Tiergarten-parkban.
1945-ben Zsukov és Konyev marsall csapatai (I. Belorusz front és I. Ukrán front) bekerítő hadművelettel körülzárták a várost, majd több hetes ostrom után május 2-án elfoglalták. A harcok alatt a város jelentős része megsemmisült, 1,5 millió lakos vált hajléktalanná, az ellátás katasztrofális volt.
A Vörös Hadsereg vonulása Berlin utcáin, 1945. április / május
Elfogott Volkssturm katonák. A németeknél Volkssturmnak, népi rohamosztagoknak hívták a felfegyverzett alkalmatlanokat, az ő feladatuk volt, hogy autodidakta módon, élesben tanulják meg a tankelhárítás fortélyait.
Szovjet tankok Berlinben. Május 8.
Harckocsik ellen telepített akadályok maradványai a berlini harcok befejezése után.
Az Új Birodalmi Kancellária (Neue Reichskanzlei) a bombázások után. A város 1945-ös ostroma alatt az új kancelláriát végzetes sérülések érték, a háború után romjait a bunkerek kivételével eltakarították. Helyén ma lakóházak állnak.
A háború utolsó időszakáig az Új Birodalmi Kancellária csak kisebb károkat szenvedett a bombázások következtében. Az ostrom napjaiban a Vörös Hadsereg csapásainak végcélja az épület és az alatta rejtőzködő Hitler volt. A kancellária épületét több súlyos találat is érte. A kiégett épület födémszerkezete teljesen tönkrement, az utcai és a kerti homlokzat több helyen beomlott.
A Reichstag romjai.
A közhiedelemmel ellentétben a nemzetiszocializmus idején a Reichstag nem volt a törvényhozás színtere. A csupán pár alkalommal összeülő birodalmi gyűlés a szemközti Kroll Operaházban ülésezett, hiszen a Felhatalmazási törvény elfogadása után a tényleges hatalmat már az NSDAP gyakorolta. Magát az épületet a tűzvész után rendbe sem hozták, a háború alatt légvédelmi ütegeket helyeztek el benne. Ennek, és szimbolikus jelentőségének köszönhetően a Reichstag a szövetséges légicsapások kedvenc célpontjává vált.
A szovjet katonák a Reichstag előtt.
Omar Bradley amerikai tábornok a Reichstag lépcsőjén. A vezetése alatt álló katonák Remagennél átkeltek a Rajnán, elfoglalták Németország déli részét, és a háború végére elérték Prágát, bár onnan szovjet kérésre vissza kellett vonulniuk az előre megállapított demarkációs vonalra. Bradley a háború után vezérkari főnök (1948–49), majd a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnöke (1949–53) volt.
Egy Szovjet katona a Reichstag lépcsőjén.
Egy szovjet katona a Reichstag oszlopára írja fel a nevét.
A szovjet katonák rajzai a Reichstag-ban.
Katonák és autók a Reichstag romjai előtt, Berlin, május 2.
Szovjet katonák német hadifoglyokat vezetnek Berlin utcáin.
Az Unter den Linden.
Egy német katona a romokon, Berlin, május 2.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése